Írta: Számel Balkai Marianna
Szombaton férjemmel úgy döntöttünk, hogy kihasználjuk a csodás napsütést és kimegyünk sziklára. Egy ideje kisebbik fiunk, Márkó – aki már 1 éve aktívan mászik – jóbarátra talált egy Szlovákiában élő magyar fiú, Magyar Kristóf Bence személyében, és a Zemplén Kalandpark lelkes falmestereinek hála már egymást biztosítva szoktak mászni a Mászófal Központban. Ezért elhívtuk magunkkal Kristófot is, aki különösen örült a hívásnak, mivel még sosem mászott sziklán. A Zemplén Kalandpark biztosított Kristófnak kölcsön felszerelést, így minden adott volt egy kiváló mászós naphoz. Velünk tartott nagyobbik fiunk, Misi is, valamint Kristóf anyukája és nővére is.
A hűvösebb, de napos időben nagyon is élvezhető Sólyombérc mellett tettük le a voksunkat, mivel ott a napsütés egészen átmelegíti a köveket, nem olyan zord és fagyos a mászás.
10 óra körül értünk Középhutára, majd az autót hátrahagyva, elindultunk felfelé. Az úton végig csörgedező patak és vízfolyások kísértek, ez elég vicces helyzetetek szült, miközben csúszkáltunk a sáros köves úton.
Többször pihenőt tartottunk, mivel az úton sok kidőlt fa akadályozta a haladást, így mire felértünk a Mlaka rétre, már igazi természet alkotta kalandpályákat teljesítettünk. A réttől már csak körülbelül 10 perc hegymenet választott el Sólyom-bérc sziklájáig, amit sajnos a viharban kidöntött fák és a tarvágások tettek kicsit szomorúvá. Szerencsére már elkezdődött a terep kitisztítása.
Fent szétnéztünk, majd gyorsan leereszkedtünk a sziklák tövébe, lévén dél és még mászni is szerettünk volna. Márkó fiam elsőként a Gyík útra vitte fel a kötelet, ami egy kedves kis IV(UIAA)-es út. Kristóf izgatottan várta, hogy életében először sziklát foghasson. Saját elmondása szerint félelmetesebb, mint a terem, de nagyon imádta! Élete első sziklás útján nagyon szépen, végiggondolva a következő lépéseket-fogásokat, viszonylag gyors tempóban érte el a standot. Hatalmas örömmámorban engedtük le a földre!
Majd következett a Nagy Torony egyik szépséges útja, a Rágógumi, VI+ os lépegetések a fekete sziklán. Kristóf először picit megszeppenve, de végül nagyon szépen, pihengetve, végiggondolva a lehetőségeket, ügyesen kimászta ezt az utat is. Ezután még a srácok próbálkoztak a KGY emlékúttal is, de annak nehézsége (VII-es) már megfogta őket, ezért egy kis mókázás mellett döntöttek és mezítláb kezdték mászni a könnyebb utakat.
Sajnos hamar eljött a búcsú pillanata, nem szerettünk volna a sártengerben sötétben csúszkálni, ezért 4 óra körül elkezdtünk pakolászni. Kristófnak annyira megtetszett a szikla, hogy megbeszéltük, legközelebb Sólyom-kőre látogatunk el.
Külön köszönet a Zemplén Kalandpark személyzetének rugalmasságáért és kedvességéért (szombat reggel már várták Kristófot, hogy mászófelszerelést tudjanak neki biztosítani), mert nélkülük elég nehezen tudtuk volna megvalósítani ezt a remek napot.
A sziklamászóhely megközelítése: Középhutáról a Sárga jelzésen vagy Rostallóról a Sárga jelzésen.
Rostalló » Sólyombérc
Max elevation: 552 m
Min elevation: 265 m
Total climbing: 304 m
Total descent: -21 m
Average speed: 5.28 km/h
Total time: 00:38:20
Középhuta » Sólyombérc
Max elevation: 552 m
Min elevation: 258 m
Total climbing: 313 m
Total descent: -22 m
Average speed: 4.44 km/h
Total time: 00:29:47