2023. 07. 23.
Írta: Szepesi János geológus-vulkanológus
Elindultunk!
Ha valamit elkezdünk az mindig nagy motivációval és extra izgalommal jár. Így volt ez az Abaúj-Zemplén geotúrák első, a Zemplén Fanatik Szabadidősport és Természetvédelmi Egyesülettel közösen rendezett geotúráján is. A Magas-Zemplén amúgy is kemény terep, de mi még tettünk ehhez és hegyikerékpáros túrát hirdettünk. Törtük a fejünket mekkora legyen az ideális létszám. Az érdeklődés nagy volt, végül 20 főt elérve a hét közepén lezártuk a regisztrációt. Így a szervezők mellett 20-an választották az aktív kikapcsolódás ezen sajátos formáját.
A másik izgalmat a hétközi időjárás jelentette. A leesett csapadékmennyiség feláztatta az utakat, így én szombaton a Gönci-patak völgyében teszteltem az állapotokat. Teljesen jól tekerhető volt, alig kellett leszállni és átemelni a bringát, így kicsit megnyugodtam a másnap miatt.
A gyülekező Kőkapun volt, ahol rövid bevezető után az első csoportkép a Károlyi-kastély alatti riolit sziklafalnál készült, majd elindult a szintgyűjtés. A túrát haladó bringások számára hirdettük, amely utalt a szintkülönbségből adódó nehézségekre és a változatos útviszonyokra. Vízmosások, kisebb nagyobb kövek, felázott útperem folyamatos munkát igényelt a bringán ülőktől.
És akkor a geo:
Az első megálló az Ördög-völgyi tejopál útmenti feltárása volt, aztán jöhettek a kilátópontok. Elsőként a Sólyom-bérc. Innen tökéletes panoráma nyílt a Baskói andezit kaldera szívében emelkedő Regéci vár lávadómjára. Itt már a résztvevők is jöttek a kérdésekkel: mikor tört ki utoljára? Lehet e még kitörés? Bár a Zemplén már mintegy 10 millió éve kialudt, röviden szó volt a fiatalabb, Csomád vulkánon végzett kutatásokról is. Aztán István-kút érintésével áttekertünk a Nagy-Péter-mennykőre, ahonnan egy másik nagy robbanásos központ a Csattantyú-hegy – Hegyköz területére nyílt panoráma. A Füzéri vár fölött emelkedő, dácitból felépülő Nagy-Milic pedig kijelölte a következő túra irányát. A csoport minden iránt érdeklődött, itt töltöttük a legtöbb időt, mert a kőzetek vizsgálata, kormeghatározása mellett, a Tokaj-Hegyalja és a szőlőművelésben egyre jobban teret nyerő terroir szemlélet is szóba került. Így körvonalazódott egy másik geotúra ötlete is a szőlők között.
A túra végén még felsétáltunk a Pengő-kő monumentális, fagyaprózta kőbástyájára. Majd az esők után is porszáraz solymosi úton értünk vissza Kőkapura. Az így megtett 23 kilométeren 630 méter szintemelkedést teljesítettünk. A 4,5 óra időtartamon belül 2,5 volt az aktív kerékpáros szakasz, amelyet további 2 óra a tájról, emberekről, vulkánokról szóló beszélgetés tett geotúrává. Azt, hogy mindenki jól mérte fel a saját és kerékpárja képességeit, mutatja, hogy ez a nagy csoport végig egyben maradt. Semmilyen műszaki gond, erőnléti probléma, baleset nem nehezítette napot. A szervezésben még egyszer köszönöm Szántó Csaba, a Zemplén Fanatik vezetőjének segítségét, remélem sok ilyen közös aktív napot töltünk még el a Zemplénben.