A Zemplénben van egy mondás… könnyebb cipőt mosni, mint biciklit. Amúgy nincs ilyen mondás, de igaz! 😊

Az esős idő és az olvadás mocsárrá változtatta a februári erdőt, így a bringák maradnak a garázsban, megint a futócipőt vettem elő. Telkibányán töltöttem a vasárnapot, délelőtt volt kis szabadidőm, átszaladtam a kolostorhoz. Otthonról csak 3km a Pálos kolostorrom, de közben át kell mászni a Bizsóka és az Ökör-hegy közötti nyergen… és még a Potács-ház után is van némi szint a kolostorig. Ma nehezítő tényező volt még a rendkívül laza, sáros talaj is, valamint a megáradt patakokon való átkelés. Szóval, aki Telkibányán aktívan szeretné eltölteni szabadidejét gyalogosan vagy futva, annak kötelező túra az egykori Pálos kolostor romjait meglátogatni. A romoknál 3 szlovák túrázóval találkoztam, amúgy egy lélek sem járt ma arrafelé. Aki bírja még a távot és a szintet, a Piros sáv tovább visz Amadé vár romjaihoz… én ma nem mentem arra. Összeszedtem a szemetet, majd visszafutottam a Patácshoz. Onnan a Zöld négyzeten kaptattam fel a Hatvanasra, ez a szakasz a legjobb… bár most sok helyen folyt a víz az úton, de legalább köves. A nyeregből lefelé a Piros kerékpár jelzésen futottam, -a kerékpár itt csak illúzió- bringával jelenleg járhatatlan.

Delet harangoztak mikor visszaértem a faluba, éppen időben, közben elkészült a húsleves és a madártej is.

Nem túl hosszú (7km, 350m szint), viszont nagyon szép futókör, ajánlom figyelmetekbe.